Fenyvesi Tóth Árpád
FENYVESI TÓTH ÁRPÁD
(1950. július 29, Balatonfenyves – 2014. Balatonfenyves)
A magyarországi neoavantgárd művészek többségéhez hasonlóan a konzervatív állami művészképzés intézményein kívül szocializálódott. A Budapesti Faipari Technikumban (1964-1968) tanára Csiky Tibor szobrászművész volt, akinek az anyaggal való bánásmódja, modernista érdeklődése jelentősen meghatározta művészi szemléletmódját. Ekkor került kapcsolatba az irodalommal, képzőművészettel, verseket írt, előadásokra járt. Megismerte a klasszikus avantgárd életműveket, Kassák Lajos, Tristan Tzara és Tamkó Sirató Károly életműve volt rá nagy hatással. Megtanult fényképezni, és a technikát elsősorban nonfiguratív, a látvány absztrakciós lehetőségeit kutató fotográfiák és fotóakciók létrehozására használta.
1966-1968: diáktársaival, Furák Józseffel és Nemes Ferenccel Levélnapló címmel szöveges és vizuális elemeket tartalmazó egypéldányos művészkönyvet hoztak létre, amely experimentális irodalmi tevékenységének első példája lett. 1966-tól, a modernista lineáris költészeti tradíciótól elszakadva jöttek létre konkrét és vizuális költészetének legkorábbi önálló darabjai.
1968-72 között a mozgásra fókuszáló „térelemző lineáris grafikai szerkezetek” (Bakos Zoltán) voltak jellemzők művészetében, amelyekből grafittal fekete velúrpapírra készített kollázsgrafikákat fejlesztett ki. Ugyanebben a periódusban készült Anyag – Erő - Mozgás (1969-75) című sorozata a táblaképi funkciókat egyesíti a kollázstechnikával, és az akkori kortárs művészet olcsó és provizorikus anyagokat preferáló szemléletmódjával.
1971-ben és 1972-ben részt vett a Galántai György által szervezett Balatonboglári Kápolnatárlatokon, ahol a kortárs progresszív művészet ún. Szürenon csoportjának tagjaival (Csáji Attila, Csutoros Sándor, Haris László, Szemadám György, Papp Oszkár stb.) állított ki. Balatonbogláron megismerkedett a kortárs avantgárd több képviselőjével, Szentjóby Tamással, Beke Lászlóval, Maurer Dórával. 1971-ben az Én földem el/és címmel akciót hajtott végre, mely során apró tasakokban szülőfalujának kiporciózott földjét ajándékozta az ott lévőknek.
1972-től hozta létre első experimentális képregényeit, miután megismerkedett a jugoszláviai Bosch+Bosch csoport alapító tagjával, Slavko Matković-tyal, akinek ún. szignalista stripjei döntő módon inspirálták. Fenyvesi Tóth Árpád képregényeinek jelentékeny korpusza a médium magyarországi megjelenésének legkorábbi és legmarkánsabb példáit jelenti. Ugyanerre az időszakra datálható barátságának kezdete Szombathy Bálinttal, amely élete végéig tartó szellemi kapcsolatot jelentett a számára.
1975-től bekapcsolódott a magyarországi és nemzetközi mail art hálózatba (kezdetben sokszorosított képregényeit adta föl postán), és több ezer mail art művet küldött szét postai úton a világ minden részébe. Levelező partnerei voltak többek között: Perneczky Géza, Beke László, Szombathy Bálint, Slavko Matković, Ladik Katalin, Bak Imre, Robin Crozier, Galántai György, Székely Ákos, Szkárosi Endre, Serse Luigetti, John Shannon, Tóth Gábor, Ulises Carrión, Attalai Gábor, Szemadám György, Prutkay Péter, Julien Blaine, Ana Banana, Michael Lamb, Bakos Zoltán.
A posztmodern festészeti fordulatra reagálva Tao te King címmel (1980-1984) konceptuális hátterű, minimalista táblakép-sorozatot és papír alapú geometrikus műveket készített. A kulturális centrumoktól távol töltött életének, szellemi elszigeteltségének parafrázisaként 1983-1984 között valósította meg Splendid Isolation című kollázstechnikával készített képregényciklusát, melyet „egyirányú kommunikációs formaként” határozott meg. Utolsó korszakában, a kilencvenes években saját korábbi technikáinak és médiumainak variációit hozta létre, egy hagyományosabb szemléletű, bomló koherenciájú szellemi világ hátterével.